Ji-hoon élete 2000 karácsonyát követően gyökeresen megváltozott. Addig többnyire a pénzhiány volt a legnagyobb akadálya annak, hogy hazajusson, de most már nem is volt hová, és nem volt kihez hazamenni. Az ünnepek előtti időszakban történt a kórházi pofon és az utcára kerülésük, valószínűleg Kim Tae-woo megmentő karácsonyi látogatása is ehhez a karácsonyhoz köthető. Ji-hoon az ünnepek után veszítette el az édesanyját. A testvérét a nagynénje fogadta be, ő pedig az ügynökség gyakornokainak szállásán kapott helyet. Az édesapja ekkor még mindig vidéken dolgozott.
A temetés és a gyászidőszak nagyjából egybevág a középiskola befejezésével, a felvételivel és az egyetemi tanulmányok márciusi megkezdésével. JYP, akire úgy tűnik, hogy Ji-hoon ekkortájt leginkább tudott érzelmileg támaszkodni, produceri teendői miatt egy időre Amerikába utazott. Nem csoda, hogy Ji-hoon a bemutatkozásában ezért elsősorban a magány elleni küzdelmet emelte ki, amikor ezekről az időkről írt. A pályára lépésének sürgőssége semmit sem változott, csak új tartalommal telítődött, hiszen ekkortól már testvére sorsáért is Ji-hoon lett a felelős. A családtagok újbóli összehozásának szándéka mellett ebben az időszakban kezdődött a fájdalmának és a bűntudatának áttranszponálása az anyának tett ígéretek teljesítésébe. A testvéréről való gondoskodás mellett a másik fogadalma a sikeressé válásra vonatkozott, ami édesanyja előtt talán ennél konkrétabb formában nem fogalmazódott meg. Ám ennyi elég volt ahhoz, hogy Ji-hoon az eddigieknél is eszelősebben vesse bele magát a munkába. Az év végén pedig egy meghatározott célt tűzött ki maga elé a fogadalom teljesítéséhez: ő lesz az ország legjobb énekese.
Az év első feléről nem sok információnk van, ami az előzőek fényében nem is csodálható. Ji-hoonnak újra kellett szabnia az életét, és amennyire lehetett, regenerálódnia is kellett. JYP már az előző évben úgy gondoskodott Ji-hoon megélhetéséről, hogy fizetett háttértáncosi munkához juttatta. Miután visszatért az USA-ból, június 6-án megjelent a Game című dupla albuma, és megkezdődött az év végéig tartó bemutatók sorozata, először az album promóciója, majd a fellépések az év végi díjátadókon. Ezekhez a feladatokhoz most Ji-hoon az ő táncosa lett, aki így már negyedjére járta végig az albumbemutató köröket. Azonban a Fanclub és Park Ji-yoon után most egy igazi szórakoztatóipari nagyágyú társaságában. Valószínűleg rengeteget tanult a látottakból, bár ez a hálás feladat sem volt könnyen teljesíthető a tanulás és a saját felkészülése mellett.
JYP lemezének stílusgazdagsága izgalmas zenés-táncos területekre vezette Ji-hoont is. A debütálást követő időszak árulkodik majd arról igazán, hogy már a felkészítés során milyen műfaj- és stílusterületekkel ismerkedett meg JYP-nek köszönhetően. A magával hozott urbánus ifjúsági táncok kortárs mozgásvilága mellett látjuk majd, hogy a jazz, a sztepp és a latin táncokban is jártasságot szerzett. Ha hozzátesszük ehhez, hogy közben a drámaiskolában a koreai tradicionális műfajokat is tanulta, akkor láthatjuk azt a széles palettát, melynek legfontosabb alapszíneiből majd a saját, egyéni színeit kikeveri.
A táncos képzés mellett JYP nem tett engedményeket a zenei felkészítésben sem. Amellett, hogy Ji-hoon minden hamisan énekelt hangért megkapta a büntetését, mindig mindenre készen kellett állnia, mert a mester szerette a tanítványait váratlan helyzetek elé állítani, ezáltal is növelve rutinosságukat, valamint azt a készséget, hogy bármilyen körülmények között feltalálják magukat. E szempontból külön érdekesség lesz majd az a téli felvétel, amely a szakadó hóesésben korcsolyapályává változó színpadot mutatja, és bár maga a mester esik egy nagyot, a swing mégsem marad el.
"Míg (Park) Jin-young háttértáncosa voltam, azt hiszem, hogy egyedül a "Baby, Baby" című dalt, amely az albumom egyik száma, legalább százszor elénekeltem. A furgonban, ahol a többiek aludtak vagy pihentek, én Jin-young kezének intésére vég nélkül énekeltem a dalt." [1]
"Bár aggodalommal töltött el, hogy talán mégsem leszek énekes, miután Jin-young az USA-ba ment, hogy producer legyen, de küzdöttem a magányosság ellen és keményen gyakoroltam egyedül. Majd Jin-young visszajött az Államokból, miután befejezte a produceri munkáját. Ezért azt gondoltam, hogy azonnal nekiláthatok az albumomnak, de Jin-young azt mondta, hogy először az ő albuma fog megjelenni, mivel van egy jó dala. Tehát a debütáló albumom el lett halasztva augusztusra. Készítettem egy táncot is a "But I'm Taken"-hez. Habár a dalhoz nem én csináltam a tánc egészét, a legnagyobb rész az én táncom a "But I'm Taken"-ben. Közben Jin-young táncosaként is dolgoztam. Bár ez nagyon jó esélyt adott a színpad megtapasztalására, de minden nap gyakorolni és Jin-younggal utazni nagyon fárasztó volt. Amíg Jin-young az öltöztetőkkel és a menedzserrel beszélt vagy lazított, én mindig pihenés nélkül gyakoroltam. Bármikor automatikusan énekelnem kellett, amikor Jin-young csak intett a kezével, és ugyanazt a dalt vagy százszor elénekeltem naponta. Minden alkalommal fejbe kólintott, mert 'megint rossz hangot találtam el'. A fejbe kólintás nem tűnik nagy dolognak, de ha mindig ugyanazon a helyen ütnek meg, az fáj egy kicsit." [1]
JYP lemezének stílusgazdagsága izgalmas zenés-táncos területekre vezette Ji-hoont is. A debütálást követő időszak árulkodik majd arról igazán, hogy már a felkészítés során milyen műfaj- és stílusterületekkel ismerkedett meg JYP-nek köszönhetően. A magával hozott urbánus ifjúsági táncok kortárs mozgásvilága mellett látjuk majd, hogy a jazz, a sztepp és a latin táncokban is jártasságot szerzett. Ha hozzátesszük ehhez, hogy közben a drámaiskolában a koreai tradicionális műfajokat is tanulta, akkor láthatjuk azt a széles palettát, melynek legfontosabb alapszíneiből majd a saját, egyéni színeit kikeveri.
 |
| 2001-0001 |
A táncos képzés mellett JYP nem tett engedményeket a zenei felkészítésben sem. Amellett, hogy Ji-hoon minden hamisan énekelt hangért megkapta a büntetését, mindig mindenre készen kellett állnia, mert a mester szerette a tanítványait váratlan helyzetek elé állítani, ezáltal is növelve rutinosságukat, valamint azt a készséget, hogy bármilyen körülmények között feltalálják magukat. E szempontból külön érdekesség lesz majd az a téli felvétel, amely a szakadó hóesésben korcsolyapályává változó színpadot mutatja, és bár maga a mester esik egy nagyot, a swing mégsem marad el.
"A képzés során JYP elém állt és azt mondta: 'Énekelj!', és miközben énekeltem, folyamatosan mondta, hogy 'Újra!', 'Újra!', 'Újra!'. Olyan rosszul éreztem magam, mert annyira ridegen bánt velem, mintha megvert volna. Esett azon a napon, és én sírva fakadtam. 'Meg... megcsinálom újra' - mondtam, de nem tudtam rendesen lélegezni. 'Miért sírsz? Volt bármi is, amit jól csináltál?' - kérdezte. 'N...n...nem, ez nem azért van, mert jól csináltam, megcsinálom újra' - mondtam és folytattam." [2]
"JYP: Én általában nem dicsérek, így az ember folyamatosan fejlődésben marad. Nem dicsérek, még ha jól is csinálod, és inkább kevesebbet dicsérlek, mert ha jól csinálod, és én is mondom, hogy jó vagy, akkor talán nem fogsz újra gyakorolni. A nem sikeres barátaimnak gratulálok, de azokat az embereket, akik sikeresek, kihívások elé állítom. Szóval állandóan magamra vonom a jól teljesítők haragját. Így végül azok, akiket igazán szeretek és belül mélyen aggódom értük, azt hihetik, hogy JYP bátyám nem szeret engem, így fogják érezni." [2]
"Egyszer egy szobában voltam, amely tele volt énekesekkel, és hirtelen JYP azt kérte, hogy hozzam a felvételt és énekeljek az összes ottani énekes előtt. De ezek az előadók már tudták, hogy meg fog jelenni egy albumom. Én nem akartam, de akkoriban minden szó fontos volt, amit JYP mondott nekem, így mindig szót fogadtam. Megtettem, de tényleg nem tudtam énekelni. Meg voltam félemlítve és zavarban voltam. Hazaérve áhhh... nem tudtam a sírást abbahagyni. 'Ah... igazán nem ezt akarom.' - gondoltam. Motivációt kaptam, hogy minden ilyen dolgot tökéletesen csináljak, mert ezeknek az embereknek a bámuló arca és a nevetése az őrületbe kergetett. 'Csak várj! Jobban fogok énekelni, mint te, és táncolni is jobban fogok!' - gondoltam. De most, hogy visszagondolok erre, tudom, hogy JYP hagyta, hogy így szenvedjek. Így ha most valami hasonlóval szembesülnék, nem lenne nagy kihívás, mert korábban már megtapasztaltam. Ez volt, ahogyan tanított engem. És egy évvel később megjelent az első albumom." [2]
Ji-hoon sok szempontból különleges tanítványnak mutatkozott, aki egyáltalán nem volt nyitott könyv a mester számára. JYP legszebb története ezekből az időkből éppen arról szól, hogy határozott fellépése mögött bizonytalanság is meghúzódott Ji-hoonnal kapcsolatosan, aki egy nem várt meglepetéssel szolgált neki.
"JYP: Mindig azon tűnődtem, hogy vajon megértette-e, amit mondtam neki, mert csak állt ott hallgatagon, semmit sem válaszolva. Egy napon lehetőségem nyílt arra, hogy bemenjek a szobájába, és ott helyben elsírtam magam. Az összes dolgot, amit tőlem hallott, felírta kis cédulákra, és kitűzte a szobája egyik falára. Semmit nem akart abból elfelejteni, amin dolgoznia kellett, hogy javítani tudja önmagát. Ez olyan mélyen megérintett, hogy kicsordult a könny a szememből." [3]
A cédulázás Ji-hoon régi szokása volt, már a középiskolában is gyakorolta:
"'Ha könnyedén veszem, el fogok bukni.' – A középiskolai napjaimban írtam le ezt és ragasztottam a hálószobám mennyezetére. Ezt néztem, amikor lefeküdtem, és próbáltam nem lazítani a feszültség állapotán." [3]
Park Jin-young sok évvel később, 2019. novemberében ezt mondta ezekről az időkről, amikor az Immortal Songs riportere említette, hogy úgy tudja, JYP már a debütálása előtt biztosra vette, hogy Rain nagyszerű lesz:
"Valójában annyira biztos voltam benne, hogy az mindig kissé meg is ijesztett. Úgy éreztem magam, mint egy szakács, aki megkapja a lehető legjobb hozzávalókat: Rainnek mindene megvolt a magasságától kezdve a tánctudásig, és igazán nagyszerű volt a hangja.
Személyesen Rain azt hitte, hogy nem jó az éneklésben, és azt gondolta, hogy ragaszkodnia kell a rappeléshez. De én úgy véltem, hogy a hangja tényleg nagyszerű. Ezért én magam lettem teljesen izgatott, és hogy leplezzem azt, hogy annyira izgatott voltam, szándékosan hűvösen viselkedtem vele. Azt hiszem, hogy túl sokáig bántam vele hidegen." [4]
#BackupDancer #Trainee #JYP
🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧
MEGJEGYZÉSEK / NOTES:
[1] Rain bemutatkozása az első honlapján, 2002
[2] 7 Rainmakers, dokumentumfilm 2003
[] http://rain-cloud.co.kr/quotation/rain.html
[2] 7 Rainmakers, dokumentumfilm 2003
[] http://rain-cloud.co.kr/quotation/rain.html
Soompi
Park Jin Young Talks About How He Knew Rain Would Be A Star From The Moment They Met
🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése