Végtelen erőfeszítés, végtelen kitartás, végtelen szerénység. (Rain vezérelve)

Tudtam, hogy ránézésre nem tűnök valami nagy számnak, a megjelenésem sem túl vonzó, de a bensőm elég rendkívüli. Minden színpadra lépés előtt azt mondom magamnak, hogy én vagyok a legjobb, és minden előadás után ugyanúgy azt, hogy nem én vagyok. Ezért minden fellépés előtt 120 százalékosan kell felkészülnöm, hogy az előadáson 100 százalékos teljesítményt tudjak nyújtani. Ennek érdekében minden álló nap folyamatosan képzem magam. Már nagyon hosszú ideje alváshiányban szenvedek, mert ha éppen nem dolgozom, akkor vagy edzek, vagy a koreográfiákat és a dalokat próbálom. Éppen úgy, mint a filmfelvételek idején, ha valamit nem csináltam jól, képtelen vagyok aludni. Akár színészként, akár énekesként, a legjobbat kell tudnom kihozni magamból. De nem kell aggódni, hogy most nincs elegendő időm az alvásra, jut arra majd bőven a halálom után. (Rain)

Ez a fiatalság, ez az egészség... és a túlcsorduló önbizalom... az erőfeszítés, amit az oly hihetetlen előadásai sikeres megvalósításáért tett... és a tehetség, amit felmutat, ezek töltenek el spontán tisztelettel engem. Azt gondolom, hogy a történelem a fontos személyiségek között fogja jegyezni. Úgy, mint aki színészként és zenészként egyaránt sikeres lett. ...
Ami igazán meglepő Ji-hoonban, az az, hogy egyfajta düh, bosszúvágy és szomorúság, az összes efféle sötét, komor negatív motiváció az ő esetében rendkívül optimista és derűs módon ölt testet.
(Park Chan-wook rendező)

RAIN KRÓNIKA: 1998 - KOMOR FELHŐK GYÜLEKEZNEK



Kicsit visszatekintve az előzményekre:

Ugyan Ji-hoon a hat évfolyamos általános iskola két utolsó évében a tánctanulás érdekében követett el kihágásokat, de összeszedve magát és a tanulmányi eredményét is rendezve,  1995-ben a Sungmun alsó középiskola tanulója lett. Éppen úgy tűnt, hogy apai rábólintással végre az iskola és a tánc is összebékíthető lett a számára, hiszen ebben az időben már fellépésekre is járt.

A harmadév 1997-ben pedig meghozta számára az addigi legnagyobb eredményt: az év vége felé a Fanclub nevű formáció tagja lett, mely a bemutatkozására készült. Közben Ji-hoon felvételt nyert a tekintélyes Anyang Művészeti Középiskolába, és az első két tanév során, 1998-99-ben az iskolával párhuzamosan a már sikereket is megélő popcsapattal dolgozott.


1998-0001
A vidám kép egy barát születésnapján készült.


A helyzet rendeződésébe azonban kegyetlenül beleszólt az 1997-es ázsiai bankválság. Ji-hoon családja addig viszonylag jó anyagi körülmények között élt, de a gazdasági krízis következtében a családfő kávét és rizssüteményeket árusító péksége is növekvő nehézségekkel szembesült. 

Több hullámban érte el őket a válság szele. Néhány, egyre nehezedő periódus átvészelése után az apa cége végleg tönkrement. Elveszítették a megélhetési forrásukat jelentő vállalkozásukat, a kölcsöntartozás miatt a házukat, és ezzel a család elindult a teljes anyagi lecsúszás lejtőjén.
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése