Ji-hoon 1999 legvégén lett a JYP Entertainment gyakornoka. Úgy tűnik, hogy mivel legkisebb legényként kiállta a próbákat, az élet megjutalmazta azzal, hogy a lehető legjobb helyre vezette. De miért is volt ez rendkívül szerencsés fordulat az életében?
Először is meg kell ismételni, hogy a rövid fiúcsapatos intermezzo után most már a neki sokkal testhezállóbb szólista karrier vette ezzel kezdetét. A frissen nősült, még szintén rettentően fiatal, 28 éves Park Jin-young személyében egy rendkívül kreatív, széles látókörű, nagy zenei műveltségű, dinamikus és extravagáns előadó kezei alá került, akinek már évtizednyi tapasztalata volt a szórakoztatóiparban, és zeneszerző-producerként megvetette a lábát az amerikai kontinensen is. Ráadásul JYP a kiválasztottjai tekintetében is azok egyediségére és tehetségére koncentrált, kevésbé hozta lázba a futószalagon gyártható műanyag egyenszépségek szaporítása.
 |
| 2000-0002 |
A cég 2002. januárjában megnyitotta gangnami székházát, a JYP Centert, és szeptemberben stratégiai szövetséget kötött az SK Telekommal. Ez az időszak a koreai popipart mind a mai napig meghatározó három nagy ügynökség alakulásának és élre törésének ideje volt, JYP pedig az élükön versengő három nagy zenemogul egyikévé nőtte ki magát.
 |
| 2000-0003 |
"Három fajta ember válhat világsztárrá" - fejtette ki Park. "A kínai, aki beszél angolul, az amerikai, aki beszél kínaiul, valamint a koreai, aki beszél kínaiul és angolul." [1]
Azonban most még csak ott tartunk Ji-hoon történetében, hogy bebocsáttatást nyert az egyik legreménytelibb zenei ügynökséghez, mégpedig annak vezetőjétől személyesen.
"(Park) Jin-young hívott azután, hogy elküldtem neki a meghallgatáshoz a szalagot. Azt mondta, 'hozzuk forgalomba a felvételt' és elfogadott engem, mint a gyakornokát. Igazán boldog voltam, és még keményebben táncoltam és gyakoroltam az éneklést." [2]
JYP erősen próbára tette ígéretes tanítványait. Ji-hoonban is megérezte a tehetséget és az elszántságot. Rendesen meg is gyötörte, mert a mércét nagyon magasra állította, és a dicséret, a biztatás nem volt erőssége. Ilyeneket csak azokra pazarolt, akiktől nem várt túl sokat. Viszont elérte azt, hogy tanítványai nem kényelmesedtek el jó teljesítményük tudatában.
"Rain: Azzal, hogy a meghallgatáson átmentél, még nem ért véget a dolog. Minden héten volt egy teszt. Napi három órán át gyakoroltuk az éneklést, és napi hat órán át a táncot. Azt hiszem, hogy naponta kilenc órát töltöttem azzal, hogy csak gyakoroltam és gyakoroltam.
JYP: Tényleg nagyon komolyan vettem. Tudtam, hogy van tehetsége, így nagyon aggódtam, hogy talán azt gondolja, akkor nem is kell gyakorolnia. Szóval mindenkihez nagyon jó voltam, de hozzá..." [3]
Ji-hoont azonban nem kellett hajszolni, megtette azt ő maga. Munkamániáját kiapadhatatlanul táplálták a keserű forrásai. Ki akart menekülni a reménytelen élethelyzetéből. Az éhezés ekkor már véres valóság volt a számára. Az ettől való félelem olyan mélyen elült benne, hogy a jóval későbbi időkben is, a legváratlanabb helyzetekben ott kísért a nyilatkozataiban.
Az első gyakornoki évvel párhuzamosan végezte el Ji-hoon a művészeti iskola színházi tagozatának harmadik, befejező évét. Az év vége felé már az egyetemi felvételire kellett koncentrálnia. Eközben alkalmi munkákat vállalt, hogy a családja számára pénzt szerezzen. Anyja állapota ebben az évben fordult nagyon rosszra, és ekkor tapasztalta meg, hogy a rokonok, barátok sorsukra hagyták őket. Ezért az ügynökségen belül már senkinek nem panaszolta el a helyzetét, bár az nyilvánvaló volt, hogy komoly anyagi gondokkal küzd ő is, a családja is. Abban bízott, hogy mihamarabb debütálni tud, és talán azzal meg tudja oldani a család problémáinak nagy részét.
Az első gyakornoki évvel párhuzamosan végezte el Ji-hoon a művészeti iskola színházi tagozatának harmadik, befejező évét. Az év vége felé már az egyetemi felvételire kellett koncentrálnia. Eközben alkalmi munkákat vállalt, hogy a családja számára pénzt szerezzen. Anyja állapota ebben az évben fordult nagyon rosszra, és ekkor tapasztalta meg, hogy a rokonok, barátok sorsukra hagyták őket. Ezért az ügynökségen belül már senkinek nem panaszolta el a helyzetét, bár az nyilvánvaló volt, hogy komoly anyagi gondokkal küzd ő is, a családja is. Abban bízott, hogy mihamarabb debütálni tud, és talán azzal meg tudja oldani a család problémáinak nagy részét.
Talán ha JYP hamarabb látja közelebbről Ji-hoon életét, akkor enged kicsit a szigorúságából, mert így mindezek tetejébe eleinte a képzés sem járt sok örömmel a fiú számára.
"Teljesen kimerültem a magányos próbáktól. Mert őrült módon gyakoroltam nemcsak a stúdióban, hanem a hazafelé vezető úton is. Hangosan énekeltem a dallamot, koreografáltam a zenéhez illő táncot, és mindenki szeme láttára táncoltam a metróban és a buszmegállóban. Mások számára egy hibbant srác voltam." [4]
"Jin-young nem tanította meg a dolgokat lépésről lépésre, de megmutatta az utat, hogy hogyan kell azokat csinálni. Az ügynökségünk készített egy videoszalagot tizenkét soul táncmozdulatról és kilenc lépésről, és azokat gyakoroltam, amíg bele nem fáradtam. Amikor Jin-young nem volt elfoglalt, akkor benézett a stúdióba, hogy megnézze a táncomat és tanítson. De soha egyetlen dicsérő szót nem mondott nekem. Mostanában gyakran mondja, hogy 'nagyszerű vagy jó munka', de azokban a napokban mindig elvette a kedvem, ilyeneket mondva: 'Hogy lehet így táncolni, ahogy te csinálod? Ez soha nem fog menni.' Ez volt a tanítási módszere. Amikor Jin-young nem tudott velem foglalkozni az amerikai zenei munkái miatt, akkor küzdenem kellett a magány ellen. Sokáig bent maradtam a stúdióban még azután is, hogy már mindenki hazament, hogy kitaláljam a táncokat és gyakoroljak, de tényleg magányos és depressziós voltam akkoriban. Ezért találtam ki azt a megoldást, hogy az éneklést és a táncot a metróban és a buszon gyakoroltam." [4]
Nem szabad elfelejteni, hogy Ji-hoon nem minden táncos és énekes előképzettség nélkül érkezett az ügynökséghez, és a korához képest már jelentős színpadi rutinnal is rendelkezett, amit a Fanclubbal szerzett. Talán ennek is köszönhető, hogy már az év második felében kaphatott egy komoly feladatot, mely segítségül érkezett az nélkülözéssel való küzdelméhez is. A gyakornokság és az iskolai tanulás mellett fizetésért dolgozó háttértáncos lett az ügynökséghez frissen csatlakozott Park Ji-yoon énekesnő mellett.
🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧
MEGJEGYZÉSEK / NOTES:
[1] Pop Monster Park Jin-Young, Goldsea Asian American People
[2] Rain bemutatkozása az első honlapján, 2002
[3] Hip Korea, Discovery Channel, dokumentumfilm Rainről
2000-0002, 0003 Internet
🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧🌧
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése