Végtelen erőfeszítés, végtelen kitartás, végtelen szerénység. (Rain vezérelve)

Tudtam, hogy ránézésre nem tűnök valami nagy számnak, a megjelenésem sem túl vonzó, de a bensőm elég rendkívüli. Minden színpadra lépés előtt azt mondom magamnak, hogy én vagyok a legjobb, és minden előadás után ugyanúgy azt, hogy nem én vagyok. Ezért minden fellépés előtt 120 százalékosan kell felkészülnöm, hogy az előadáson 100 százalékos teljesítményt tudjak nyújtani. Ennek érdekében minden álló nap folyamatosan képzem magam. Már nagyon hosszú ideje alváshiányban szenvedek, mert ha éppen nem dolgozom, akkor vagy edzek, vagy a koreográfiákat és a dalokat próbálom. Éppen úgy, mint a filmfelvételek idején, ha valamit nem csináltam jól, képtelen vagyok aludni. Akár színészként, akár énekesként, a legjobbat kell tudnom kihozni magamból. De nem kell aggódni, hogy most nincs elegendő időm az alvásra, jut arra majd bőven a halálom után. (Rain)

Ez a fiatalság, ez az egészség... és a túlcsorduló önbizalom... az erőfeszítés, amit az oly hihetetlen előadásai sikeres megvalósításáért tett... és a tehetség, amit felmutat, ezek töltenek el spontán tisztelettel engem. Azt gondolom, hogy a történelem a fontos személyiségek között fogja jegyezni. Úgy, mint aki színészként és zenészként egyaránt sikeres lett. ...
Ami igazán meglepő Ji-hoonban, az az, hogy egyfajta düh, bosszúvágy és szomorúság, az összes efféle sötét, komor negatív motiváció az ő esetében rendkívül optimista és derűs módon ölt testet.
(Park Chan-wook rendező)

Consolatory Train (2012.10.08.)




A negyedikei fellépés fájdalmas tapasztalata úgy tűnik, azt diktálta Rainnek, hogy vegyen vissza a tempóból. A mai Consolatory Train (60th Anniversary of the Korea Veterans Association - Empathy Concert For National Security, Seoul Plaza, Jung-gu, Taepyeong-ro) műsorában a fellépése így rendkívülire sikerült: egyenruhában, koreográfia nélkül szólalt meg egyetlen dal: a Love Song - a szokásos Hip Song és az It's Raining helyett. Bár Rain végig biztatóan mosolyog, jelezve, hogy minden rendben van, a bevezető szöveg alatt hallhatóan elszorul a torka.  

Az esemény plakátjaiból látszik, hogy mekkora várakozás előzte meg Rain fellépését, valószínűsíthető, hogy emiatt nem lett teljes lemondás a dologból.

Láthatóan pihennie kellene még jó ideig, és kezelésben részesülnie. Nem tudni, hogy a gyors visszatérés az ő bizonyításkényszerének, vagy egyéb más okoknak is (pl. a közvélemény, esetleg a hadvezetés nyomásának) köszönhető-e, de veszélyes úton jár most, az biztos. Bár ez a gerincprobléma valóban jól karbantartható, az oktalan ráterhelés semmiképpen sem tesz jót neki.

Nem könnyű megérteni és átérezni egy másik kontinensről, egy másik kultúrából az ottani mozgatórugókat, így azt sem, hogy miből ered az a döbbenetes kijelentése, hogy "végigcsinálom a katonaságot, ha beletörik is a hátam". Vannak olyan feltételezések, hogy nagyon sok támadásnak lenne kitéve, ha idő előtt leszerelne, mert hiába a valós ok, mégis úgy könyvelnék el, hogy kihúzta magát a katonai kötelezettség teljesítése alól.

Minden együttérzésünk az övé, nagyon szorítunk azért, hogy mihamarabb rendbe tudjon jöjjön, és bízunk benne, hogy megfontolt lépéseket tesz, úgy, ahogy a pályafutása során eddig is láttuk tőle.



Rossz hangminőség!









































































Forrás: http://memo-rain.ning.com/profiles/blogs/pic-12-10-08-rain-empathy-concert-for-national-security?xg_source=shorten_twitter
Szerző: Harudo11









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése